8.fejezet

-Megyek hozok egy seprűt.-húzta el a száját Jason majd el is tűnt.
Egy sóhajtás kíséretben megpróbáltam a cipőmmel kicsit összébb rugdosni az üveg darabokat hogy valamennyivel könnyebb legyen azokat feltakarítani.Az október végét jelző csípős szél besüvített a lyukon amitől kirázott a hideg és tulajdonképpen rá is jöttem hogy annyira fázok hogy nem érzem a végtagjaim.Megdörzsöltem a karom majd körülnéztem hátha találok valami plédet.Sajnos nem jártam sikerrel így inkább tovább foglalkoztam a törött ablakkal.
-Megjöttem.-Csukta be maga után az ajtót és lepakolta a cuccokat amit hozott.
Felkaptam a földről a kis seprűt és az üveg darabokat a lapátra söpörtem majd beleöntöttem egy nejlon zacskóba.
-Mit csinálsz?-kérdeztem az ablaknál ügyködő jason-től.
-Felakasztok egy pokrócot hogy ne fázzon meg a kutya.
-Mumus nem fog megfázni mivel velem jön.-Jelentettem ki.
-Micsoda?-Nézet rám úgy mintha nem lennék normális.
-Jól hallottam a kutya költözik a szobámba addig amíg ki nem cserélik az ablakot.
-Nem kerültünk még bajba eléggé?-Húzta fel az egyik szemöldökét.-Ráadásul ha Ryan rájön hogy Mumust a szobádba tartogatod ki is rúghat az intézetből.Mégis hova mennél?Válaszolok a kérdésre SEHOVA!Nincs senkid ahova mehetnél vagy úgy gondoltad hogy kimész az utcára ahol több tucatnyi démon van akik meg akarnak ölni?Könyörgöm gondolkodjál már!
-Menny a francba!-Üvöltöttem a könnyeimmel küszködve majd felkaptam a kutyát és elmentem.

Berontottam a szobámba majd elforgattam a kulcsot.Letettem a földre Mumust aki rögtön körbeszagolta a szobát.Kinyitottam a szekrényem ajtaját és a ruháimat kezdtem vizsgálni.Végül is egy fehér felsőnél maradtam amire egy vajszínű kötött kardigánfélét húztam.Tehetetlenűl néztem végig a szobán majd megállapodott a tekintetem egy könyvön amit még a múltkor vittem el a könyvtárból.Végigfeküdtem vele az ágyon és fellapoztam.Próbáltam olvasni  de egyszerűen nem ment a sorok összemosódtak és nem lehetett azokat normálisan elolvasni.Dühösen eldobtam a könyvet és éreztem hogy a könnyeim utat akarnak engedni maguknak amit természetesen nem engedtem.Az arcomat megdörzsölve némileg összeszedtem magamat ami után inkább elindultam valamerre.
Lábaim a régi házhoz vezetett ami most romokban állt.A törmelékek nagy része már el lett takarítva így tisztán lehetett látni a maradványait.Áthajoltam a sárga szalagon amivel az egész ház körbe volt kerítve.Amint beléptem az épületbe a szenzor csipogni kezdet,ami eléggé meglepett ugyanis már vagy három hónapja történt ez az egész és mégis megmaradt a démon jelenléte.Biztonság kedvéért azért előrántottam a csizmámból a kést amit eltettem még mielőtt elindultam volna (természetesen nem jövök el fegyver nélkül).Körbejártam az épületet majd meg győződtem hogy semmi nincs  lakásba.Végighúztam az ujjaim egy bútordarabon amit ellepett a por.Kihúztam az első fiókot ami tele volt anya ékszereivel.Végignéztem őket és egyet-kettőt fel is próbáltam.Visszatettem a dobozt a helyére majd jött a következő fiók amibe egy mappa volt az én nevemmel.Kíváncsi természetem miatt természetesen rögtön ki is nyitottam.