4.fejezet

                                          Sziasztok!kicsi késéssel de meghoztam a
                                          részt.A véleményetekre továbbá is számítok
                                          még akkor is ha az rossz ugyanis ha nem
                                          tudom mi nem tetszik akkor azon változtatni
                                          se tudok.


Ryan közölte a fontos információkat ami után megkezdtem életem első küldetését.Nem mondhatom hogy régóta vagyok itt de teljesen megváltozott a véleményem az intézetre  nézve.
-Biztos hogy tudsz autót vezetni?-Foglaltam el a helyemet az anyósülésbe.
-Aha.-Csatolta be az övét majd kigurultunk a bejárón.
Igazándiból ez az árnyvadász szerkó elég kényelmetlen volt és a bakancs is nyomta a lábam de ez volt most a legkevesebb.Néztem az ablakon lefolyó vízcseppeket miközben valami érdekeset véltem felfedezni.A számat egy sikoly hagyta el ami után az autó hatalmas fékcsikorgással megállt.
-Az a pasas megölt egy rendőrt.-Üvöltöttem.Jason kipattant a kocsiból és a férfi felé indult ami fekete füstként eltávozott.
-Valaki kapcsoljon már be egy szenzort.-Jason elég dühösen tért vissza így senki nem mert ellenkezni.
-Te meg ha legközelebb látsz valamit ne sikíts hanem normálisan mondjad.-pillantott rám.
-Nem tudnál kedvesebb lenni? ugyanis mi nem a kutyáid vagyunk hogy így beszélj velünk.-fontam keresztbe a karom.
Hajnali 3-ig a városban furikáztunk de a démon-nak semmi nyoma.

az ablakon át beszűrődő hatalmas mennydörgésre összerezzentek és ijedten néztek egymásra.
-Mi az?-kérdeztem ,mert anya pillanatok alatt felpattant és a szekrénybe keresgélt só után,apa pedig valami puskát akart a szekrényből,de sehol nem találta.  Kinéztem a hátam mögötti ablakon,de én semmi félelmet keltő dolgot nem találtam.
-Valaki mondja már el, hogy mi történik!-kiabáltam szét,mert a házban kezdett pánik hangulat keletkezni , csak én maradtam ki a tudósításból. Azt hittem valami rossz vicc lehet,mert konkrétan 5 perccel ez előtt még a szorgalmasságomról veszekedtek velem,most számomra érthetetlen dolgokat magyaráznak egymásnak.
-Mindent el fogunk magyarázni!- ígérte apa fél vállról ,majd egy kisebb tört húzott elő az egyik fiók  titkos részéről.
A lámpa fénye ijesztően játszadozni kezdett. a egyik pillanatban még erősen tűzött ,majd a következőben szinte semmit nem lehetett látni.
-Húzd fel!- kérte anya,és a kezembe nyomott valami láncot. Amikor kinyitottam az ujjaimat láttam, hogy a kedvenc medálja volt rajta,a Kereszt. Nem kérdeztem semmit,csak a nyakamba húztam, majd egy lökéstől a falnak tántorodtam. Az ablak előtt valami fekete füst kóvájgott , végül pedig egy kis résen beszivárgott.
-Tegyél valamit!-szólt rá anya apura,aki készenlétben állt.
-Amíg nem ölt testet ,nem tudok..-rázta a fejét, de a füst belecsapódott apába és eltűnt.


Arra ébredtem hogy valaki a vállamat ütögeti.
-Ébredj már fel!-Dörmögte egy ismerős hang.
Egy sóhajtás kíséretében felülök majd Jason felé fordulok.
-Te meg mit keresel itt az éjszaka közepén?-húzom össze a szemöldököm.
-Üvöltést és sikoltást hallottam a szobád felől szóval bejöttem megnézni hogy mi van veled.
-Amint látod minden a legnagyobb rendben.-dörzsöltem meg az arcom.-Akár el is mehetnél.
-Bocs a maiért de nem hiszem el hogy előttem tűnt el és semmit nem csináltam annak érdekében hogy elkapjam.-Szemem sarkából láttam hogy rám néz.
-Már megszoktam tőled.-rántottam meg a vállam.
-Ezek szerint már van egy véleményed rólam.-szemlélte a kezét.
-Mondhatni.-bólintottam egy aprót.
Felült az ágy széléről majd járkálni kezdett
-Nem ülnél le? Nagyon idegesítő ahogy ide oda slattyogsz a szobába.
Törökülésbe lecsücsült a helyiség közepébe majd felnézett rám a tökéletes mosolyával.-Leültem.
-Nem igazán így gondoltam.-Ráztam a fejem nevetve.
-Azt nem mondtad hova.
-Annyira nem értelek.Nappal játszod a bunkót este meg olyan mintha nem is te lennél.
-Zack-en kívül senki nem ismer igazán...
-És nem is engeded hogy megismerjenek.Falakat húzol magad köré amit senkinek nem engedsz áttörni.-vágtam bele a szavába.
-És nem is fogom.-Rázta a fejét.
-Miért lenne akkora bűn ha megismerhetne valaki?-Üvöltöttem.
-6 éves kisfiúként ott álltam egyedül csak mert magamat adtam.A legjobb barátom családja egy nefilim vadász volt felismert a tulajdonságaim miatt és ki irtott minket ha Ryan és Zack nem avatkozik közbe én most nem lennék itt.-A pulcsija ujjával letörölte a könnyeket.Mielőtt bármit mondhattam volna kivonult a szobából.
Hiába dübörögtem az ajtón nem volt hajlandó kinyitni.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése